Miért van szénanáthám?

A szénanátha általában fiatalon, gyermek- vagy tinédzserkorban kezdődik. Mi okozhatja? Vessünk egy pillantást a tényekre.

A rendellenesség fő oka az öröklött hajlam és a káros környezeti befolyások kombinációja. Amennyiben mindkét szülőnek van vagy volt szénanáthája, a kockázat, hogy gyermekeik is megkapják a betegséget körülbelül 60 százalék. Ugyanakkor, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az allergia valóban kialakul.

A klímaváltozás, és a tény, hogy egyre nagyobb mértékben vagyunk kitéve káros anyagoknak és a környezetszennyezésből eredő finom pornak, jelentősen hozzájárulhatnak az allergiás megbetegedések számának növekedéséhez.

A növények virágzási ideje a globális felmelegedésnek köszönhetően megváltozott ─ ma már sok növény korábban és hosszabban virágzik. Ennek következtében bőséges „anyagot” szolgáltatnak az allergiában szenvedők számára, szinte az egész év folyamán. Ráadásul egyre több növény található olyan helyeken is, amelyek régen pihenési és feltöltődési teret nyújtottak az allergiában szenvedők részére, beleértve a magashegyi és tengerparti területeket is.

A megnövekedett károsanyag-kibocsátás is közvetlenül hat a növényvilágra. A magasabb szén-dioxid-szint lehet az oka annak, amiért a növények erősebben virágoznak, és ezáltal nagyobb mennyiségű virágport bocsátanak a levegőbe. Ráadásul a finom por befolyásolja a virágpor minőségét és a fehérjeösszetevők mennyiségét, amelyek előidézik a különféle allergiákat.
 
Sőt mi több, feltételezhető, hogy túlzott higiénia-szeretetünk szintén hozzájárul a túlérzékenység kialakulásához. A tisztaságnak köszönhetően immunrendszerünk többé már nem megfelelően edzett, mert nem kerül elegendő mennyiségű kórokozóval kapcsolatba. Ezért nem tanácsos patyolattisztaságú környezetben nevelni a gyermekeket. Hagyjuk, hogy felfedezzék a természet szépségét, nem fog ártani az immunrendszerüknek.

Melyek a szénanátha tünetei?

• A szemek viszketnek, égnek, könnyeznek, bedagadnak és érzékenyek a fényre. Gyakran a kötőhártya bevörösödik és begyullad.
• Az orr folyik vagy „ömlik “, ég, viszket és bedugul a megduzzadt orrnyálkahártya következtében, ami szüntelen tüsszögést idéz elő.
• A tüdő is érintett, ami köhögésben és légzési nehézségekben nyilvánul meg.
• A bőr viszket, kivörösödik, megdagad és hólyagok jelennek meg rajta.
• A torok bedagad, kapar, nehezen nyelünk.
• A fülek szintén viszketnek.
• Hasfájás, hasi problémák, székrekedés, hasmenés vagy hányás előfordulhatnak.
• Fejfájás, amit gyakran gyengeség kísér.
• Csökken a szag-és ízérzékelés.

Tapasztalatok szerint a vidéki területeken a reggeli órákban a legrosszabbak a tünetek, amikor a virágpor koncentrációja a legnagyobb. Déltől a meleg levegő a virágport a magasabb atmoszférikus rétegekbe juttatja. Ezzel szemben, a virágpor-koncentráció az esti órákban a legmagasabb a városokban. A levegő lehűlésekor a levegőben található virágpor a magasabb atmoszférikus rétegekből alábbszáll.